Portálunk létrejötte, 2009 óta gyűjtjük az olvasóink jövedelmi adatait. Az elmúlt három év adataiból készült elemzésünk szerint az egyes szakmákban igen eltérő eredménye lehet annak, ha fejlesztjük nyelvtudásunkat.
Általánosságban elmondható, hogy minden szektorban magasabb fizetést lehet elérni az olyan állásokban, ahol szükség van nyelvtudásra. Egyértelműen látszik az is, hogy a felsőfokú nyelvismeret kedvezőbb fizetést jelenthet, mint a középfokú nyelvtudás.
Egyáltalán nem mindegy azonban, hogy milyen szakterületről van szó. Ahol a munkáltatónak - ritka kivételtől eltekintve - nem kifejezetten érdeke, hogy a beosztottai beszéljenek idegen nyelvet, ott ennek jutalmazása sem nagyon várható (pl. egészségügy, vagy adminisztráció).
Egy adott szektoron belül sokféle munkakör van, ezt illusztrálja a kiskereskedelemben és építőiparban tapasztalható jelenség: hiába nincs szükség általában a nyelvtudásra, azon a néhány helyen, ahol magas szintű nyelvismeretet várnak el, ott azt meg is fizetik.
Feltűnően nagy hatása van a felsőfokú nyelvtudásnak a bankszektorban: az egyébként is kiemelkedő fizetések akár meg is duplázódhatnak, ha a munkavállaló olyan állásba kerül, ahol elvárt ez a tudás. Az informatikában és a nemzetközi szolgáltatóközpontokban (SSC) dolgozók is jól járnak, ha van megfelelő nyelvismeretük.
A vendéglátásra vonatkozó adatok meglepőek lehetnek az ábrán, de árnyalja a képet, hogy itt a hivatalos bruttó fizetéseket vettük csak figyelembe, a borravaló nem szerepel ebben a kimutatásban.
Nem csak az számít azonban, hogy mennyire fizetik meg a nyelvtudást, hanem az is, hogy az adott szektorban mekkora az igény a nyelveket beszélő munkatársakra. Az SSC-kben betölthető munkakörök szinte kizárólag nyelvtudáshoz kötöttek, de az állások nagy részében szükséges legalább középfokú nyelvismeret az informatikában, a logisztikában és a vendéglátásban is.
A bankszektorban, nagykereskedelemben, pénzügyeseknél az állások felében kívánják meg a munkáltatók a közép- vagy felsőfokú nyelvtudást. Az adminisztrációs munkakörökben, az építőiparban és az egészségügyben pedig - nem meglepő módon - az átlagnál kisebb mértékben szükséges a nyelvismeret.